A csárda rövid története

A XIV-XIX. század között a Magyar Alföld fontos terméke volt a magyar szürke szarvasmarha.
A levágásra szánt állatokat kiterjedt hajtóút rendszeren keresztül hajtották el lábon a fogyasztókhoz. Az egyik ilyen útvonal volt a Hortobágy-Csege-Bábolna-Poroszló-Árokszállás-Hatvan-Aszód-Pest, ahonnan az állatok egy részét Bécs, illetve más nyugat európai városok irányába hajtották tovább.
Ezen hajtóút egyik állomása volt a Csincse-patak jobb partján épült Montaj csárda, amely a XIX. század közepétől a Fehérló-csárda nevet viseli.

A csárda elődei valamikor a XIII. században, a tatárjárás után épülhettek meg itt, amikor a magyar szürke marha tenyésztése és kereskedelme virágzásnak indult a Magyar Királyságban.
Az 1700-as évek elejére az erre hajtott marhák száma lecsökkent, de a csárda állomása lett a török kiverése után újjászervezett posta útvonalának, illetve az egri káptalan emberei ezt használták a birtokaik megközelítése során, illetve az utazók Mezőkövesd, Mezőcsát, Miskolc-Kassa, Debrecen, Eger, Pest-Buda felé utaztukban. Az 1780-84-es I. katonai felmérés térképén a csárda épülete már a jelenlegi helyén látható.

Az 1700-as évek első felében épülhetett meg a szomolyai mészkővel kirakott pince, és a nagyméretű, kézzel vetett téglából készült fő falazat. Az épület az 1950-es évek elejéig fogadott vendégeket csárdaként, majd a tulajdonos Bartók család tagjai laktak, juhászkodtak itt. 2006-ban a Bodnár család tulajdonába került, akik felújították, a tetőterét beépítve ott 5 zuhanyzós fürdőszobával ellátott vendégszobát alakítottak ki. A vendégek kényelmét szolgálja a közös konyha, a tágas társalgó, és a 360°-os pusztai panorámát kínáló megfigyelő torony.

Szálljon meg a Fehérló-csárdában, élvezze a puszta csendjét, csodálja állat és növényvilágát! Emlékezzen mindazokra, akik az eltelt évszázadok során a csárda előtti utat tapodták, tornácának köveit koptatták!